Solymár Imre Városi Könyvtár Solymár Imre Városi Könyvtár
2017. 07. 23. Vasárnap  -  Lenke napja.
Ön a 58 748. látogatónk.
KezdőoldalNévadónkról

Névadónkról

Névadónk, Solymár Imre

Solymár Imre

Solymár Imre (1947-1997)

Imre 1947. szeptember 22-én született Bonyhádon. A család apai ágon német (Izmény, Bonyhád), anyai ágon magyar (Paks) származású.

Solymár Imre abban a sajátos bonyhádi milliőben nőtt fel, melyet az etnikai és vallási sokszínűség, a kisebbségi lét jellemzett. A középiskolai tanulmányait a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskolában végezte, itt az iskola önképzőkörének vezetője volt. Íráskészsége már korán megmutatkozott, ennek kialakulásában fontos szerepe volt az iskola lapjának, a Bonyhádi Közgazdász-nak. 1966-ban jeles eredménnyel érettségizett. A Számviteli Főiskola elvégzése után banktisztviselő lett, közben diplomát szerzett a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Hét éven át banktisztviselő volt Bonyhádon, majd néhány évig tsz-főkönyvelő Nagymányokon. 1977-1983 között a Tolna Megyei TSZ Szövetség közgazdasági munkatársa. Ezután rövidebb ideig közgazdasági osztályvezető a szekszárdi Mezőgépnél, majd főkönyvelő a decsi tsz-ben. 1987-től a Magyar Nemzeti Bank Tolna Megyei Igazgatóságának közgazdásza, majd 1993 júliusától megyei igazgatója.

Munkásságát három részre oszthatjuk. Tsz-es korában a Számvitel és Ügyviteltechnika, valamint a Gazdálkodás, tsz-szövetséges időszakában a Gazdálkodás és a Magyar Mezőgazdaság című folyóiratokban jelentek meg írásai. Mint jegybankosnak, szakmai írásait a Bankszemle című lap közölte.

Történeti-néprajzi-irodalomtörténeti-névtani munkásságában közös, hogy szinte valamennyi munkája Bonyhád-, illetve Völgység-kutatás. Három évtizeden át a következő helytörténeti témákkal foglalkozott: Bonyhád neve, a Bolyha kérdés, Bonyhád földrajzi nevei, utcanevei, kiemelten az 1944-1945-ös időszak. Tanulmányt írt a Völgység történetéről, egy másik tanulmányában összegyűjtötte a Völgység három etnikumának falucsúfolóit. Feldolgozta a györei születésű Náray Antal irodalmi munkásságát, megírta a Völgység irodalomtörténetét. Egy évtizeden át dolgozott Györe és Izmény történetén. Kiemelten foglalkozott olyan témákkal, mint a cikói Ótemplom, a hidasi haranglopás, a híres régész, Wosinsky Mór kényszerű távozása a Völgységből. 1994-ben jelent meg dr. Kolta Lászlóval közösen készített Hűségmozgalom dokumentumkötete és a Tolna megye földrajzi nevei munkája.

Mentalitástörténettel, 1982-es szekszárdi regionális mentalitás konferencia kapcsán, dr. Pisztola Ferenc főorvos hatására kezdett foglalkozni. Előadásainak tanulmánnyá fejlesztett szövege az Orvostörténeti Közlemények-ben jelent meg. A Völgység-kutatás részeként kezdett foglalkozni a bukovinai székelyekre vonatkozó forrásokkal. Néhány munkája a közgazdaságtan és gazdaságtörténet témaköréből való. Ilyen például a Perczel Mór nemzetgazdászati ismeretei forrásáról szoló tanulmánya a Dunatájból, a kakasdi örökváltsággal foglalkozó előtanulmányai.

Helytörténeti munkáinak száma meghaladja a 120-at, gyakori helytörténeti előadó volt Bonyhádon és Szekszárdon. A Magyar Történelmi Társulat Tolna megyei csoportjának titkára volt.

1997. július 10-én Bonyhádon hunyt el.

2003-ban jelent meg A DÉL-DUNÁNTÚLI NÉMETEK MENTALITÁSA (Die mentalität der Deutschen in Südtransdanubien) című könyve. E kötetének lektora, dr. Szita László így jellemezte:

A magyarországi nemzeti kisebbségek történetének kutatásában egyedülállóak Solymár Imre német mentalitástörténeti eredményei. Míg a horvát, román, szlovák nemzetiségeink mentalitásáról csak apró szilánkok vannak, a szerző esetében egy szisztematikus feltárásról beszélhetünk. A kérdés nemzetközi irodalmát is jól ismerte és rendkívül alapos vizsgálódásai széleskörű forrásokra alapozottak. A völgységi táji adatbázis fokozatosan szélesedett regionális szintre, de megállapításai a dunai svábság népi arculatára is általánosíthatóak és nemzetközi tudományos szinten elismertek.

Forrás: Völgységi Füzetek