Kezdőoldal

Vallomásos írásai után Schäffer Erzsébet legújabb könyvében kinéz a világba. Kötete, a tőle megszokott izgalmas válogatásban, ismert és ismeretlen emberek életmeséinek fűzére. Ajánlása személyes találkozásaitól átfűtött üzenet. Kincsemberek között élünk. Ha elveszíted a kedved, ha reggel nem akarsz felkelni, gondolj rájuk. Sokszor mesének is beillik a történetük. Pedig egyiküké sem mese. Exupéry írja valahol: "Mily kevés zajt csapnak az igazi csodák!" Találjanak rá a csodákra. A könyvben És önmagukban is. Részlet az egyik beszélgetésből: "Sétálunk a nyíregyházi kiserdőben, a gyerekek most szanaszét vannak. Orosz Anikó rám néz: A megoldások az egyszerűségben vannak. Egyszerűen kellene élni. Ha bajod van, menj ki az erdőre, ne akarj semmit, a fák lehajolnak és elveszik a gondjaidat. Hallgatod egy patak csörgedezését. Csak úgy. Megtisztulsz. Amit nézel, azzá leszel. Ha óriásplakátot nézel, plázába jársz, üres leszel. Ha erdőben jársz, ha mozogsz, keringeted az energiáidat, táncolsz, úszol, szeretkezel, jól leszel. Ha begubódzol, rosszul leszel. Eredj ki a természetbe, dörzsöld át magad, válts hideget, meleget, jól leszel. Nem bonyolult, egyszerű." Shcäffer Erzsébettel a bonyhádi Völgységi Könyvfesztiválon is találkozhatnak az érdeklődők!

A Kennedy-gyilkosságról – most a gyilkosság 50-ik évfordulója kapcsán is – új és újabb feltevések, elképzelések kapnak szárnyra és kapnak nagy sajtó nyilvánosságot. Az igazság pedig bizonyított, és létező. Hahner Péter könyve ezt próbálja az olvasó elé tárni. A merényletet történelmi környezetbe, a történész szemével magyarázva, szigorúan a bizonyított tényeknél maradva mutatja be.Hahner Péter vendége lesz a Völgységi Könyvfesztiválnak június 17-én.

Fatima Melek származása révén kiválóan ismeri a magyar és a török történelmet is. Így hiteles képet fest a magyar történelem eddig homályba burkolózó korszakáról. Fatima egyforma otthonossággal mozog az erdei boszorkány otthonában, a fényes vármegyei bálokon és a török hárem fülledten erotikus börtönében.

A főhősnő édesanyját a háborút követő járvány vitte el. Apja 1552-ben Eger várát védve halt hősi halált. A kislány megpróbáltatásai ezzel azonban nem értek véget. A kapzsi rokonok elorozták az örökségét és boszorkánysággal vádolták meg öreg dajkáját.

A nemes kisasszony azonban nem adja fel, megpróbálja kivívni az igazságot. A csatatéren megismerkedik egy elszánt török fiatalemberrel. Mindent megtesz azért, hogy ne szeressen bele, hiszen az a fiú ellenség, török!

Közben a Fényességes Portán titokzatos események történnek. Hürrem szultána életének utolsó éveiben könyörtelen viperafészekké változott a hárem, és halála után a színfalak mögött még élesebb harc tört ki a szultán trónjáért és a válide szultána címért.

Magyarországon Arszlán, a budai pasa képviseli Szulejmán akaratát, lenyűgöző férfi, csodálatos szerető. Háremhölgyei rajonganak érte. A főhős Gyöngyi közöttük válik dacos nagylányból szemkápráztatóan szép, fiatal nővé. Új barátokra és ellenségekre tesz szert a hárem buja, titkokkal és cselszövésekkel teli világában. Egyre nehezebben tud parancsolni a vágyainak. Ám a pasa valamiért egy ujjal sem nyúl hozzá! Vajon miért tartogatja?

A történetben összecsapnak egymással a Szulejmán című tévésorozatból megismert szultánák, haszekik és ágyasok. Harcuk örvénye magába szippantja a regény hősnőjét is. A magyar lány azonban az isztambuli úrnők méltó ellenfele lesz! A szerző pedig a Völgységi Könyvfesztiválon találkozik rajongóival.

Ezt a könyvet tehát egy sorozatszínésznek látszó színművész írta, akit jómagam igen jó színésznek tartok. Ami azonban ennél sokkal érdekesebb számomra, az nem ez. Hanem az, hogy a szerző, aki mellesleg színész, szembeötlően más, mint legtöbb pályatársa. Amolyan fehér holló! Számomra ugyanis egyértelműen az derül ki ebből a könyvből, hogy miközben tizennégy évig játszott egy tévésorozatban, közben figyelt is! Na, ettől izgalmas ez a vallomás! Az apró részletek érzékletes lejegyzésétől, a kollégáiról való árnyaltan szeretetteljes jellemzésektől, annak a világnak a megjelenítésétől, amelyet ugyan nekem is volt alkalmam kiismerni, de persze mást láttam meg benne én, és mást R. Kárpáti Péter. Nyilván az olvasó is így lesz ezzel hát éppen ezért érdemes kézbe venni a kötetét. - (Verebes István)